Doktori témák

 

Doktori témákat a témavezetésre felkért oktatók írhatnak ki. (A DENYDI konkrét témahirdetései a doktori.hu honlapján találhatók.)
Az egyes alprogramok a doktori témákat a következő problémakörökből merítik:


Angol nyelvészet

 

Az angol nyelvészeti alprogram általános célkitűzése elsősorban az, hogy az elméleti nyelvészet egyes irányzatainak módszereit az angol nyelvi adatokra alkalmazni képes anglistákat képezzen. Speciálisan az alprogram tartalmi súlypontozása a következő:
  • Fő jellegzetessége, hogy a szintaxis, a szemantika, a morfológia, a szociolingvisztika, a diskurzuselemzés, illetve a pragmatika területeit egyaránt vizsgálja.
  • Lehetőséget nyújt a generatív szintaxis különböző megközelítéseinek alkalmazására (Minimalista Program, Lexikai-Funkcionális Grammatika).
  • Formális szemantikai és kognitív nyelvészeti kutatásokra is mód nyílik.
  • Kísérletes nyelvészeti vizsgálatokra is van lehetőség.
  • A számítógépes nyelvészeti vonalon főként implementációs és lexikográfiai kutatások végezhetők.
  • A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően egyre nagyobb szerephez jutnak a kifejezetten alkalmazott részdiszciplínák.
  • Kontrasztív nyelvészeti témák is választhatók.
Részletes információk ITT.


Elméleti nyelvészet

 

Az alprogram nem kötelezi el magát egyetlen irányzat mellett sem, hanem olyan szakembereket kíván kibocsátani, akik konvertálható ismeretekkel és problémamegoldó készséggel rendelkezve az elméleti nyelvészet eszköztárának széles skáláját képesek alkalmazni a mindenkori kutatási feladat hatékony végrehajtása érdekében. Ezen általános alapelvvel összhangban a képzés súlypontozása a következő:
  • A képzés fő sajátossága – mely megkülönbözteti egyéb doktori iskolák elméleti nyelvészeti (al)programjától –, hogy középpontjában a nyelvtudomány tudománymetodológiai problémái állnak.
  • A doktorhallgatók számára felkínált disszertáció-témák mindenekelőtt a generatív szintaxis, a formális és kognitív szemantika, valamint egyes pragmatikai elméletek sajátosságainak példáján vizsgálják a nyelvészeti elméletalkotás releváns problémáit.
  • A kutatási témák szisztematikusan hozzásegítik a doktorjelölteket az elméleti nyelvészet logikai, tudományfilozófiai, nyelvfilozófiai alapjainak elsajátításához, melyek bármely irányzat alkalmazásának előfeltételét jelentik.
  • A képzés képessé teszi a hallgatókat arra, hogy a nemzetközi tudományos normáknak megfelelő színvonalon, idegen nyelven érjenek el tudományos eredményeket.
  • A témaválasztás lényeges aspektusa, hogy a jelölteket bevonjuk kutatási projektekbe, akik ily módon a kutatómunka napi gyakorlatában sajátítják el a kutatás módszertanát és készítik el értekezésüket.

Finnugor nyelvészet

 

A finnugor nyelvészeti alprogram célkitűzése mindenekelőtt a graduális képzésben szerzett ismeretek elmélyítése a hagyományos területeken: az összehasonlító hang-, alak- és mondattan területén. Fő sajátosságai az alábbiak:
  • Különösen érdekes kihívás a történeti morfoszintaxis kérdéseinek tisztázása.
  • Az uráli/finnugor etimológiai szótárak után ki kell munkálnunk az egyes finnugor nyelvek etimológiai szótárait.
  • Ugyancsak újabb, jelentős kutatási területnek számít a kisebb finnugor nyelveken készült bibliafordítások feldolgozása.
  • A modern nyelvészeti módszerek ismeretében és adaptálásával a doktoranduszoknak lehetőségük nyílik szintaktikai, szemantikai stb. kérdésekben történő kutatásokat is végezni.

Francia nyelvészet

 

A francia nyelvészeti alprogram célja, hogy mind a szinkrón, mind a diakrón nyelvészetben járatos romanistákat képezzen. A képzés meg kívánja őrizni az újlatin nyelvészeti és filológiai kutatás hagyományos értékeit, ugyanakkor felhasználja a modern általános nyelvészet eredményeit és támaszkodik a mai nyelvelméletekre. A doktori témák fő sajátosságai az alábbiak:
  • A témák skálája a nyelvtörténetet, a régi és a mai nyelv szövegnyelvészetét, a lexikológiát és a fordításelméletet foglalja magába, a közöttük lehetséges átfedésekkel együtt.
  • A doktori témák változatossága fontos szempont, ugyanakkor továbbra is súlyponti feladatnak tekintjük a nyelvtörténeti irány művelését, amely Magyarországon máshol nincs képviselve.
  • Az alprogram oktatói rendszeresen részt vesznek szövegnyelvészeti projektekben, így a szövegnyelvészeti témák művelését a doktori képzésben is alapvetőnek tekintik.
  • A nyelvtörténet és az ófrancia irodalom filológiai problematikája között szoros a tudománytörténeti kapcsolódás, és a debreceni Francia Tanszéken e kapcsolat személyi feltételei is megvannak. Ezért ígéretes és részben már kipróbált tematika ófrancia irodalmi művek szövegnyelvészeti elemzése.

Magyar nyelvészet

 

Az alprogram célja a magyar nyelv rendszerének szinkrón és történeti vizsgálatában, valamint a magyar nyelv dimenzionális szemléletű megközelítésében jártas szakemberek képzése. A meghirdetett témák igazodnak a tanszék kutatási prioritásaihoz, de a hallgatók előképzettségének megfelelően ezektől részben eltérő témák meghirdetését is lehetségesnek tartjuk.
  • Az alprogram hallgatói számára felkínált témák elsősorban nyelvtörténeti, névtani, szociolingvisztikai és stilisztikai-szövegtani tudományterületek kérdésköreiből kerülnek ki.
  • A témák a rendszernyelvészeti megközelítés mellett – más magyar nyelvészeti programoktól némileg eltérően – előnyben részesítik a nyelv térben és időben való változatainak, megjelenési formáinak a vizsgálatát.
  • A témák vizsgálatában nagy hangsúlyt kap az interdiszciplináris szemlélet, amely a dimenzionális nyelvi megközelítés értelmében elsősorban a történettudomány, a művelődéstörténet és az irodalomtudomány irányában mutat nyitottságot.
  • A kutatott témák nemzetközi vonatkozásainak megismerésére – az adott szakterületeknek megfelelően – nagy hangsúlyt fektetünk.
  • A disszertációk témái szorosan kapcsolódnak a tanszéken folyó kutatási programokhoz, így a hallgatók egyúttal a programokba is bekapcsolódva kutatásmódszertani tekintetben is jártasságot szereznek, valamint ily módon is publikációs lehetőségekhez jutnak.

Német nyelvészet

 

A német nyelvészeti alprogram általános célkitűzése elsősorban az, hogy a nyelvészet egyes irányzatainak módszereit a német nyelvi adatokra alkalmazni képes germanistákat képezzen. A képzés középpontjában a német alkalmazott nyelvészet áll. Az alprogram tartalmi súlypontozása a következő:
  • A beszélt német nyelv vizsgálata elsősorban a konverzáció-elemzés eszközeivel.
  • A nyelvelsajátítás különböző aspektusainak a vizsgálata.
  • A német nyelv változatai és szociolingvisztikája.
  • A német mint idegen nyelv vizsgálata a legújabb módszerek alkalmazásával.
  • Kontrasztív német-magyar grammatikai vizsgálatok a morfológia és a szintaxis területén.
  • A német leíró nyelvészet egyes, korszerű eszközeinek alkalmazása – pl. a valencia-grammatika újabb irányzatai vagy a grammatika-pragmatika viszony jelenlegi megközelítéseinek problémaköre – meghatározott szerkezetek vizsgálatára.
  • Német fonetika.

Számítógépes nyelvészet

 

A képzés célja a programozásban és az elméleti nyelvészetben egyaránt jártas, sokoldalúan bevethető számítógépes nyelvészek képzése. A lehetséges kutatási témák felölelik a nyelvelmélet és a nyelvtechnológia területeit, különös tekintettel az alábbiakra:
  • Kísérleti fonetika és laboratóriumi fonológia.
  • Korpusznyelvészet.
  • Lexikológia.
  • Automatikus szövegtartalom-elemzés.
  • Automatikus indexálás (kulcsszavak azonosítása).
  • Szövegek szabványos számítógépes feldolgozása.
  • Nyelvészet és mesterséges intelligencia.
  • Bűnügyi nyelvészet, szerzőazonosítás.
  • Számítógépes stilisztika.
  • A nyelvi produkció kognitív vonatkozásainak kísérletes vizsgálata.