Elméleti nyelvészet

Az alprogram nem kötelezi el magát egyetlen irányzat mellett sem, hanem olyan szakembereket kíván kibocsátani, akik konvertálható ismeretekkel és problémamegoldó készséggel rendelkezve az elméleti nyelvészet eszköztárának széles skáláját képesek alkalmazni a mindenkori kutatási feladat hatékony végrehajtása érdekében. Ezen általános alapelvvel összhangban a képzés súlypontozása a következő:

• A képzés fő sajátossága – mely megkülönbözteti egyéb doktori iskolák elméleti nyelvészeti (al)programjától –, hogy középpontjában a nyelvtudomány tudománymetodológiai problémái állnak.
• A doktorhallgatók számára felkínált disszertáció-témák mindenekelőtt a generatív szintaxis, a formális és kognitív szemantika, valamint egyes pragmatikai elméletek sajátosságainak példáján vizsgálják a nyelvészeti elméletalkotás releváns problémáit.
• A kutatási témák szisztematikusan hozzásegítik a doktorjelölteket az elméleti nyelvészet logikai, tudományfilozófiai, nyelvfilozófiai alapjainak elsajátításához, melyek bármely irányzat alkalmazásának előfeltételét jelentik.
• A képzés képessé teszi a hallgatókat arra, hogy a nemzetközi tudományos normáknak megfelelő színvonalon, idegen nyelven érjenek el tudományos eredményeket.
• A témaválasztás lényeges aspektusa, hogy a jelölteket bevonjuk kutatási projektekbe, akik ily módon a kutatómunka napi gyakorlatában sajátítják el a kutatás módszertanát és készítik el értekezésüket.